A műtét - II. rész

Az előző bejegyzésemben említett dráma után egy kiadós ebéd következett, amit a délelőtt folyamán kiválasztottam, és mire az ebédlőasztal mellé keveredtem, már várt az ízlésesen kitálalt három fogás.

Bepótoltam amit reggel nem sikerült, úgyhogy újult erővel vágtam bele a délutáni etapba.

A kinyert hajszálak beültetése következett, ami már kevésbé bizonyult kellemetlennek, megfelelő mennyiségű érzéstelenítő hatása alatt. Továbbra is oldott volt a légkör, egy filmet azért lepörgettem csak úgy tisztességből, az is vígjáték, tovább biztosítva a jó hangulatot, de nem ezen múlott. Hamar eljött az 5 óra, úgyhogy elbúcsúztunk, hogy majd másnap folytatjuk a megkezdett munkát.

Hazajutottam, el is fáradtam, nem tagadom, este viszonylag hamar álomra hajtottam a fejem, bár értékelhető alvást a fájdalomcsillapító biztosított.

Kaptam egy fiziológiás permetezőt azzal kellett 3 óránként hidratálni a fejbőrömet

Közvetlenül a beavatkozás után

Másnap reggel már becsülettel megreggeliztem, még egyszer ne járjak pórul.

Rendben is volt minden, a tarkó másik oldaláról következett a hajszálak kinyerése, majd délután pedig ezen palánták elültetése. Hasonló hangulat, barátságos személyzet, már összeszokott érzés, néha egy kis műszaki okokból adódó szünet, de ment minden, legalább is én így éreztem. Mértékletes ebéd, és folytatódott a folyamat. A fejbőröm érzékenynek bizonyult, a vérzéscsillapító sem tudta mindig visszafogni a vérfolyamot, csak a gézlapok. Ezen felül semmi komolyabb megterhelés, bár a két teljes nap alatt ki lehet merülni, utána pedig kinek hogy sikerül a pihenés, szerintem szubjektív, de inkább nem, mint igen.

Végeztünk a műtéttel, megköszöntem mindenkinek, mert tényleg remek munkát végeztek. Egy héttel későbbre megbeszéltünk a doktornővel egy kontroll időpontot, hogy lássuk, hogyan gyógyul a frissen műtött terület.

Addig teljes szigor, pihenés, semmi megerőltetés a javaslat.

A műtét - I. rész

A műtét előtti este időben igyekeztem álomra hajtani a fejem, hogy másnap jól  bírjam a megpróbáltatásokat, ez többé kevésbé sikerült is! Reggel 7 órára mentem a klinikára, időben felkeltem, reggeliztem, viszont nem eleget, ebből később meg is lett a baj, úgyhogy jelzem az utókornak, egy alma és egy müzliszelet édeskevés.

A klinikán van lehetőség átöltözni, kényelmes viselet javasolt, kinyúlt szakadt poló egyenesen tökéletes, nem kell feszengeni ingben, nyakkendőben. Könnyen levehető és a gallérja sem zavaró, véres sem lesz, úgyhogy én ebben fáradtam a műtős asszisztens úriember, Gergő színe elé, aki a maradék, amúgy is rövidre szabott fürtjeimet majdnem bőrig gyalulta. Közben jól elbeszélgettünk, alig láttam még ki a szemeim mögül. Egy vérzéscsillapító pirulával indítottam Lipták doktornő kérésére, így jobban bírja majd a fejbőröm a mikró-sebekből előtörő vérzést.

A Klinika orvosi kezelője

Összeismerkedtem mindenkivel, átbeszéltük a nap menetét, és indulhatott is a donorterület fúrása, ahonnan a hajszálak vételezése történik - ez a tarkó területe.

Azt már az elején megállapítottuk a hajvonal kialakításánál, ami örök érvényű igazság, hogy hozott anyagból dolgozunk, Bruce Willis-ből nem lesz Brad Pitt egy csapásra, ami rendelkezésre áll, abból operálunk.

Délelőtt megtörtént a tarkó egyik oldaláról a hajszálak kinyerése, jó hangulatban telt, beszélgettünk, néha álomba is szenderültem, inkább néha kellemetlen, de nem fájó érzésben volt részem, kis megszakításokkal, elrepült az idő. Ebéd előtt pedig még egy PRP terápiát is végrehajtottunk, aminek a regenerálódásban lehet későbbi szerepe, mert gyorsítja a gyógyulást. Először egy vérvétel történik, majd egy centrifugálás, aminek segítségével a felhasználható vérplazmát kis szúrásokkal visszafecskendezik a fejbőrbe, gyógyulásra serkentve a hajszálakat.

És itt jött a dráma, mert nem ettem eleget reggel, így meg is borultam, össze kellett kaparni a mosdóban, mert leesett a vércukorszintem, és nem maradtam talpon, ahogy a vetélkedőben. Szerencsére a személyzet, észlelvén a bajt, azonnal segítségemre sietett, és gyorsan túllendültem a kritikus időszakon.